Április 9. az év századik napja, ideje mérleget vonni, mi történt idén az EMMI Szociális ügyekért és Társadalmi felzárkózásért Felelős Államtitkársága által működtetett Antiszegregációs Kerekasztalon.

L. Ritók Nóra január 12-én kilépett a kerekasztal tagjai közül. Elhatározását az eredménytelenséggel, illetve az ennek ellenére folytatott sikerpropagandával indokolta, a szavak és a tettek közötti ellentmondásokkal. Magyarán, megunta, hogy egy következetlen és el nem kötelezett szakpolitika legitimálására használják fel, rombolva a személyes hitelességét. Az EMMI Nóra döntésére egy közleménnyel reagált, melyből megtudtuk, hogy egyrészt mindenalegnagyobbrendbevan (ezt sejtettük), másrészt az „Az oktatási szegregáció fogalmának szervezeti kultúra központú megközelítése a megyei jogú városokban” című elemzés nemcsak „a megyei jogú városokra vonatkozó koncepció”, hanem egyben maga a „Középtávú Antiszegregációs Stratégia” is (ezt nem sejtettük).

100

Bár Nóra kilépésével csökkent a kritikus és autonóm szakemberek száma a kerekasztal körül, szimbolikus döntését valószínűleg nem fogadták felhőtlen örömmel a minisztériumi döntéshozók. Erre utal, hogy a szeretetteljes szegregáció kifejezését megemlítő blogbejegyzését követően jelezték az EMMI-ből: amennyiben nem vonja vissza a kijelentését, beperelik.

Az idei első – egyetlen – ülés február 16-án volt megtartva. Összehívását megelőzően próbáltam elérni egy levéllel, hogy releváns napirendi pontokat tárgyaljunk. Tájékoztatást kértem például az állami és alapítványi fenntartású iskolák IPR támogatásáról, valamint a KLIK Antiszegregációs Koncepciójáról. Sokadszorra kezdeményeztem az Antiszegregációs Kerekasztal munkarendjének kialakítását, hogy kiszámíthatóvá és számon kérhetővé váljon a kerekasztal működése, a tárgyalandó témakörök meghatározása.

Végül három napirendi pontot állapítottak meg az EMMI munkatársai, melyek közül egy – a térségi iskolahálózat témaköre – szerepelt az általam is javasolt hét felvetés között. Az ülés a napirendi pontoknak megfelelően haladt, az egyéb felvetések alatt több kért, de el nem fogadott napirendi ponttal kapcsolatban kaptunk tájékoztatást. Megígérték, hogy a következő héten megkapjuk az EFOP-forrásból meghirdetni tervezett, antiszegregációs tematikát érintő pályázatok összefoglalását és a KLIK Antiszegregációs Koncepcióját. Előbbi, egy hónap késéssel, vázlatos formában megérkezett, utóbbi elmaradt.

A következő ülésre készülve április elején javaslatot tettem az ülés témáira. Tájékoztatást kértem például a Köznevelési Kerekasztal működéséről, az antiszegregációs tematika képviseletéről ezen a fórumon, továbbá a KLIK tervezett átalakításáról. Több kérdés felvetése között arról is érdeklődtem, megkapjuk-e a korábbi ülésen ígérteknek megfelelően a KLIK Antiszegregációs Koncepcióját, illetve jelentősen átalakuló szervezeti keretek esetén hogyan fognak érvényesülni az antiszegregációs irányelvek, aktualizálják-e a még soha nem látott, de már 2015 decemberében elkészültnek nyilvánított dokumentumot.

Felvetéseimre semmiféle választ nem kaptam, április 7-én minden magyarázat nélkül lemondták az ülést. Aggodalomra nincs ok, az antiszegregáció ügye továbbra is fontos az EMMI számára, hiszen a következő lehetséges időpontról még április hónapban értesíteni fognak bennünket…

Szűcs Norbert,
az Antiszegregációs Kerekasztal tagja

Az Antiszegregációs Kerekasztal 100 napja