Minden gyermek számít!

Oláh Rita

Rügyek és Gyökerek

A következőkben egy létező hálózat elképzelt programját írom le, mely szerintem alkalmas arra, hogy tartalmas időtöltést és jövőképet biztosítson hátrányos helyzetű gyerekeknek. Egy része talán valahol, valamikor meg is valósul.

8 Hátrányos helyzetű gyerekkel indítottuk el a Rügyek és Gyökerek programot Gyomaendrődön, mely egy nemzetközi hálózat része, és a világ 100 országában működik. Jane Goodall a világhírű csimpánzkutató és környezetvédelmi aktivista hozta létre, hogy jobbá tegye általa a világot. A program humanitárius és környezetvédelmi célokat is tartalmaz. A csapatoknak három projektet kell végrehajtaniuk. Egyet az emberekért, hogy jobb legyen az életük, egyet az állatokért, és egyet a környezetért. A program neve jelképes. A Rügyek és Gyökerek hálózata gyengének tűnik, de mikor felbukkan a falakat is képes áttörni, hogy a fény felé törjön. A társadalmi és környezeti problémákat, melyeket mi emberek okozunk a világnak, jelképezik a falak, És az önkéntesek, a sok száz és százezer ember a rügyek és gyökerek, melyek áttörhetik ezeket a falakat.

A mi csapatunk a gyerekek hátrányos helyzetéből fakadóan az emberek életének jobbá tételével kezdett. Ezek az emberek kezdetben az ők családjai voltak. Ez volt a segítőkert program. A 8 gyerek mellett ott volt a Rügyek és Gyökerek csoport vezetője és egy kertbarát kör tag segítőnek. Ezzel a csapattal hoztuk létre a 8 kis kertet a gyerekudvarán. kaptunk dughagymát és borsót, melyet elvetettünk a 8 helyen. Kezdetben nehezen ment, mert fel is kellett törni a földet, melybe még soha semmit nem vetettek., és a családnak eszközei se voltak a kertészkedéshez. De mi adományokat gyűjtöttünk és kaptunk ásót, kapát, mait idős gazdája már nem tudott használni. A vezető cslaádja kertjéből 3, a 2 nagymamája kertjéből 3 és 2 citromfű tövet, menta tövet és lestyán tövet szedtünk fel és ültettünk el a 8 helyen. Vetettünk még ánizst is. Ez már szép munka volt az első évben, de később még tovább bővítettük a repertoárunkat cékla, retek és saláta vetésével. A magokat visszafogtuk, hogy azt se kelljen megvenni. 2 év múlva újabb családok csatlakoztak hozzánk. Ekkor már gyümölcsfákat is ültettünk. Hol egy szilvafát, hol almafát, hol egzotikus kivit, mely jól megél a mi éghajlati körülményeink között. Ezek terméseit cserélik is egymással a tagok, hogy minél többféle zöldséghez, gyümölcshöz jussanak hozzá. 10 év elteltével 50 növényt termesztettünk 50 családdal Gyomaendrődön, ezenkívül működött még 5 másik településen is a programunk. csatlakozott 1-2 kevésbé hátrányos helyzetű is hozzánk. Azon kívül, hogy az élelmiszertermeléssel jobbá tettük a családok helyzetét, a környezetet is védtük a vegyszernmentes, helyi élelmiszertermeléssel. A programon szerzett tapasztaltok alpján 10 gyerek tanult tovább biogazdálkodó szakon. A kertészkedés mellezz már az első időkben gyűjtöttünk vad növényeket is. Pl. friss csalánt, csipkebogyót, kökényt. Ezeket megtanultuk feldolgozni és azt is megtanítottuk a gyerekeknek, hogyan gyűjtsék ezeket a növényeket úgy, hogy a jövőben is megmaradjon a vad növény. Ezen kívül háziasított növényeket is gyűjtöttünk olyan helyekről, amik senkié nem voltak. Ezek közt volt dió, szilva és pöszméte.Ezekre a helyekre egy helybéli lakos hívta fel a figyelmünket, aki elmondta, hogy régen ezeket a terméseket gyűjtötték a lakosok, de ma nem hasznosítja senki.

A harmadik évben kezdtünk a többi programon is dolgozni. Ekkor már gazdag gyerekek is csatlakoztak hozzánk, ami azért jó, mert így nincsenek a társadalmi csoportok elválasztva egymástól. Az állatvédelem kapcsán az egyik kertünket vadbarát kertté alakítottuk. Itt csináltunk egy természetvédelmi farakást sünöknek és gyíkoknak. Madáritatót és pancsolót, etetőt, fészekanyag gyűjtőhelyet. Egy leskunyhót is építettünk, ahonnan élbújva lehet a madarak életét megfigyelni. Építettünk még méhmenedéket. a háta mögött virágokkal, amik méhlegelőként szolgálnak. Ez a kertrész jó lehetőséget adott a gyerekek számára, hogy megfigyeljék és jobban megismerjék az állatokat. A csoport tagjai a vezető fényképezőgépével sok képet készítettek és kis A4-es méretű tájékoztató táblákat helyeztek el az egyes elemeknél. A helyen "kincsesládát" rejtettek el, amit feltöltöttek a geocaching Weboldalára is a sok fényképpel. Így sok ember számára látogathatóvá tették a kertet., hogy ők is megfigyelhessék az állatokat és információt szerezhessenek arról, hogyan alakíthatnak ki nekik búvó és lakóhelyeket stb. saját otthonukban.

Kellett még egy harmadik programot is teljesíteni ami a környezetvédelemről szólt. Ennek a programnak aaz osszuk meg egymással nevet adtuk. (Ez a program valóban működik, de csak döcögősen.)Keretein belül társasjáték klubokat szerveztünk, ahova a csoport vezetőjén kívül. a gyerekek is is hoztak játékot. Fontos, hogy itt kb. fele-fele arányban voltak hátrányos és nem hátrányos helyzetű diákok. Ezért tudtak a gyerekek is játékot vinni. A társasjátékon kívül még könyveket cseréltünk egymással, közösen néztük egymás dvd-jét, valamint körbeadtuk előfizetett újságainkat. Itt megtanultuk, hogy ha megosztjuk egymással dolgainkat gazdagabbak leszünk általa. Azért kapcsoltuk a programot a környezetvédelemhez, mert mert megbeszéltük, hogy ezzel csökkentjük a fogyasztásunkat. Senki sem vesz új játékokat, max. 1 db. könyvet veszünk egy évben, és max. egy újságra fizetünk elő. Ezzel védjük a környezetet is.

A három nagy programon kívül voltak még kis programok, pl. hogy hulladékból állítottunk elő termékeket, vagy táskákat festettünk. A program hatásaként 10 gyerek tanult tovább környezetvédelmi szakon, 10 gyerekből lett madarász, 6-an hulladékból készített termékekből élnek meg. 3-an az ökoturisztikában helyezkedtek el. 25-en pedig egy közösségként élnek egy ökofaluban. De valamilyen módon mindenki hasznosítani tudja a csoportban tanultakat az élete során.