Mit mondanak a tankönyvek a romákról, avagy miért előítéletesek a gyerekeink?
Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány megbízásából folytatott kutatás eredményeit megvitató workshop
Időpont: 2016. január 29.
Helyszín: Nyitott Műhely
A találkozó elsődleges célja volt, hogy szakértői vitára bocsássa a kutatás legfontosabb megállapításait, mielőtt ajánlásokat fogalmaznának meg a tankönyvek romákkal kapcsolatos részeinek átgondolásához, tartalmainak átdolgozásához. A workshopot Pálos Dóra és Binder Mátyás előadása vezette fel, akik a tankönyvek feldolgozását elvégezték. Legmarkánsabb megállapítása volt a kutatásnak, hogy 1. A romák alulreprezentáltak a tankönyvekben. 2. A romákhoz köthető tartalmak jelentős részben tartalmaznak szakmailag téves adatokat, következtetéseket. 3. A tartalmak sok negatív sztereotípiát jelenítenek meg. A közös nemzeti kultúrába beágyazott cigány kultúra megjelenítése, az egyén láthatóvá tétele a közösségi hovatartozás ellensúlyozására, illetve a közös narratíva és identitás megalkotásának elősegítése is célja a kutatóknak a tankönyvek átdolgozásával.
A romák az egyik legtöbb negatív sztereotípiával megbélyegzett társadalmi csoport, melynek pozitív megítélésében a jelenlegi tankönyvek reprezentációi nem sokat segítenek. A többségi társadalom felelőssége, hogy a negatív attitűdöt megváltoztass, aminek elengedhetetlen eszköze, hogy az iskolákban korrekt tartalommal találkozzanak a tanulók a romákkal kapcsolatban.
A kerekasztal beszélgetés során sok olyan módszertani és tartalmi kérdést megvitattak a résztvevők, amik a tankönyvek elemzése során felmerült. Repárszky Ildikó arra hívta fel a figyelmet, hogy a kísérleti tankönyvek első kiadásában, a tanulmányban elemzett tartalmak nagy része meg nem volt benne. Sajnos ezen tankönyveket azonban már sok iskolában használják és tartós tankönyvként sokáig használatban is maradnak. Általában elmondható a csekély szerepet kapó társadalomtörténeti megközelítés és a források nem megfelelő kezelése a történelem tankönyvekre minden kisebbség esetében, amint azt Miklós László hangsúlyozta.
A beszélgetés hatékonyságát nagyban növelte, hogy a tankönyvek kiadásáért felelős OFI képviselője is jelen volt, aminek eredményeként valódi vita és egyeztetés tudott kialakulni. Reméljük a kutatók a CFCF segítségével tovább tudják folytatni munkájukat annak érdekében, hogy a tankönyvek eloszlassák, és ne táplálják implicit módon a romákkal kapcsolatos előítéleteket.
A beszélgetés résztvevői: Binder Mátyás történész, kulturális antropológus, Pálos Dóra pszichológus, kulturális antropológus, Daróczi Gábor kuratóriumi elnök- CFCF Repárszky Ildikó vezetőtanár-Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Orsós Anna PTE-BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Kojanitz László Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet, Miklós László elnök – Történelemtanárok Egylete.
