Milyen az ukrán néptánc? Hogy néz ki az azeri népviselet? Milyen a litván édesség? Hasonlít-e bármelyik a magyar kultúra elemeihez?
Ezekre a kérdésekre is választ kaptak a fiatalok, akik részt vettek a Shero Egyesület első nemzetközi ifjúsági csereprogramján, ami 2017. július 3-9. között valósult meg az Erasmus+ program keretein belül. A projekten 4 ország képviseltette magát: Ukrajna, Litvánia, Azerbajdzsán és Magyarország. A 20 fős csapat hamar összekovácsolódott a számos csapatépítő játéknak és élménypedagógiai kihívásnak köszönhetően, amelyeket együtt oldottak meg. A különféle társadalmi háttérrel rendelkező résztvevők rengeteget tanulhattak egymástól az érzékenyítő tréning során, hiszen az országokban élő kisebbségi csoportok helyzetének bemutatása után mindenki megoszthatta a saját tapasztalatait is. A megoldási lehetőségekkel kapcsolatos közös gondolkodás során az európai és a nemzeti kezdeményezések mellett körbejártuk azt is, hogy mit tehetünk mi a változás érdekében.
A projekt második felében az eddig tanultakat felhasználva, kooperatív technikákat alkalmazva olyan műveket készítettek a résztvevők, amelyek kifejezik a társadalmi befogadás fontosságát. Születtek közös alapokon nyugvó, mégis egyedi festmények és a különbözőséget megmutató, ugyanakkor az összekapcsolódást hangsúlyozó 3D alkotások. A fiatalok megtervezték az ifjúsági csere logóját, amelynek felhasználásával kitűzőket, pólókat és táskákat készítettek.
A program során készült művek bemutatására a résztvevők látványos kiállítást szerveztek, ahol nem csak a csoport közös alkotásait lehetett megtekinteni, hanem a folyamatot megörökítő fotókat és egy táncbemutatót is.
Úgy érezzük, az ifjúsági csereprogram nagyban hozzájárult a fiatalok személyiségének fejlődéséhez: sokat tanultak egymástól, aminek hatására nyitottabbak és megértőbbek lettek. Mindannyian új tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodtunk, hiszen eddig nem sokszor fordult elő velünk, hogy tanúi lehettünk annak, hogy a cigány származású fiatal, a litván középosztálybeli diák, az ukrán háborús menekült, és az azeri egyetemista együtt dolgozik a társadalmi befogadás népszerűsítéséért. Hálásak vagyunk ezért az élményért.
