5 idegen nyelv: portugál, olasz, török, magyar, román. 1 közös nyelv: barátság. 28 produktív és proaktív résztvevő 5 országból, több, mint 1000 db csoportkép, több, mint 100 db szelfi, 10 letöltött fordító alkalmazás okos telefonokra, 1 közös facebook csoport. Végtelen számú kötődés a kapcsolati hálóban, számtalan közös cél, számos tapasztalat, véges számú együtt töltött nap…
A Motiváció Műhely csapatával 2015. július 20-27. között bonyolítottuk le első, ám remélhetőleg nem utolsó ifjúsági csereprogramunkat. A résztvevők a csapatépítés mellett elsősorban a társadalmi érzékenyítésről, előítéletek lerombolásáról, negatív sztereotípiák elleni küzdelemről, saját prekoncepciójuk gyökereiről, okairól tanulhattak egymástól. A nemzeti megfigyelésekre is reagálva csoportos foglalkozások keretében gyűjtöttük össze, , hogy az egyes országokban milyen stigmatizált csoportok bukkannak fel. A csoportok a következők voltak: fiatal terhes anyukák, zsidók, cigányok, függők, mentális betegek, fogyatékkal élők. Nem találtunk idealizált, világmegváltó gondolatokat, ellenben empátiát szorgalmazó nézeteket, toleranciára épülő attitűdöt sikerült átadni. Közös művészeti tevékenységeket végeztünk: festés, pólónyomás, logótervezés, kitűző készítés, szlogenek írása, kiállítás szervezése nagyon inspiratív módon kovácsolták össze a csapatot. Egymás kultúrájának megismerésére főként a nemzeti estek adtak alkalmat: tanultunk magyar néptáncot (palotást), kitöltöttünk együtt egy kvízt Olaszország nevezetességeiről (Kiről kapta a nevét a Margaréta pizza?), megkóstoltuk a nemzeti ételeket, megcsodáltuk a román népviseletet. A magyar estére való felkészülés során bemutatkozó kisfilmet forgattunk külföldi vendégeinknek Szegedről, bemutatva kedvenc helyeinket a városban, közelebb hozva kicsit a város speciális légkörét. Az első este egy geocaching foglalkozás keretében további felfedezéseket tettünk a városról, még magyar szlengeket is gyűjtöttünk járókelőktől a google fordító segítsége nélkül!
Az egyik legnagyobb hozadéka és egyben leginkább retinába égő tapasztalata volt a csereprogramnak, hogy a magyar fiatalok igazi házigazdaként viselkedtek és angol tudásuk félelmetes ütemben bővült. Hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozunk, így mentorként napi szinten tapasztaljuk, milyen fontos, hogy a tanulást értéknek tekintő alternatív környezettel szoros kapcsolatot alakítsanak ki a fiatalok. Úgy érezzük, az ifjúsági csereprogram nagyban hozzájárult a fiatalok személyiségének fejlődéséhez: nyitottabbak lettek, a kihívásokat egészséges és inkább inspiráló szorongással fogadták, szorosabb kapcsolatot alakítottak ki a mentorokkal. Az ifjúsági csereprogramok további, indirekt ösztönzői lehetnek az élethosszig tartó tanulás kialakításához elengedhetetlen lendületnek. A közös kiállítás egyik jelmondata szerint ne pénzzel fizessünk a látványért, hanem nyitott elmével. Ez a szlogen híven tükrözi azt az üzenetet, amit el akartunk juttatni a fiatalokhoz, és most már ők is feladatuknak érzik, hogy saját környezetükben továbbterjesszék egy befogadóbb társadalomért.
